2013. június 29., szombat

Paradicsomos pulyka rizzsel














Olyan szerencsés helyzetben vagyunk, hogy mindkét oldalról körbevesznek finomat főző nagyszülők, így szinte minden hétvégén egy, de sokszor két napra is el vagyunk látva mindenféle jóval :). Ma viszont kivételesen úgy alakult, hogy magamra vállaltam egy gyors ebéd elkészítését, annak mindenféle kockázatával,  - magunknak és Anyósoméknak (!). Természetesen csakis bababarát recept jöhetett szóba, így végül erre a könnyű, olaszos jellegű receptre esett a választásom, melyet kis kiegészítéssel W. Ungváry Renáta Megújulás szülés után című szakácskönyvéből vettem át.
Egyébként ez az étel Dávid egyik kedvence, és kivételesen az apjának is ízlett korábban, szóval bátran álltam neki az elkészítésének :)

Hozzávalók (4 felnőtt- + 1 babaadag):
  • 50 dkg darált pulykahús
  • 1 bögre barna rizs
  • 60 dkg friss paradicsom
  • 2,5 dl natúr sűrített paradicsomlé (vagy hámozott paradicsomkonzerv)
  • 1 fej vöröshagyma
  • 3 gerezd fokhagyma
  • olíva olaj
  • himalájai só
  • bors
  • szárított oregánó
  • szárított kakukkfű
  • friss bazsalikom
  • trappista sajt

A rizst szitában, folyó víz alatt átmostam, majd kétszeres mennyiségű, enyhén sózott vízben feltettem főzni, kb. 40 percre. A főzés során néhányszor megkavartam, és miután elfőtt a víz, levettem a tűzről, és még 10 percre fedő alatt hagytam picit puhulni.
Megpucoltam, feldaraboltam a hagymát, majd kis olajon elkezdtem pirítani. Amíg a hagyma pirult, előkészítettem a paradicsomot, először lehúztam a héját (hogy ez könnyen menjen, késsel finoman kis keresztet vágtam a héjába, majd forró vízzel leöntöttem, végül fél perc után hideg vizet engedtem rá), majd ezt is feldaraboltam.
Amikor a hagyma már beüvegesedett, beletettem a serpenyőbe a darált húst is, sóztam, borsoztam, megszórtam kakukkfűvel. Kb. 20 perc után rádobtam a feldarabolt paradicsomot, és ráöntöttem a paradicsomlevet is, és beletettem a fokhagymatörőn áttört gerezdeket. Amikor a paradicsom már csaknem készre puhult, megszórtam az egészet oregánóval,  majd néhány perc elteltével késznek minősítettem a pulykát. :)
Dávidnak kivettem 5-10 evőkanálnyit a szószból - próbáltam több paradicsomdarabot is kivadászni, szedtem hozzá 2-3 kanállal a rizsből is, majd miután kicsit meghűlt, az egészet összeturmixoltam.
A felnőtt adagokra még rákerült egy kis reszelt sajt, és a frissen vágott, illatos bazsalikom.

2013. június 27., csütörtök

Tárkonyos csirkeraguleves parmezános ciabattával

Dávidnak nagyon ízlettek eddig a csirkelevesből kihalászott zöldségek összepürésítve, most a magam kedvéért picit tovább ízesítem a húslevest :), és készítek belőle egy fincsi tárkonyos ragulevest. Mivel a leves elég sűrű lesz, ezért 'másodikat' most nem főzök, de gondoltam, hogy biztos ne maradjak éhen, a leves mellé szervírozok még egy kis sajtos ciabattát is (persze bármilyen zsemle, vagy akár egy szelet kenyér is megteszi!).

Hozzávalók (4 felnőtt adag kijön belőle):
  • egy csontos csirkemell fele (vagy fél csirkemell filé + farhát)
  • 3 db répa
  • 3 db fehérrépa (vagy ahogy mifelénk mondták 'gyökér' :)
  • egy kisebb karalábé
  • egy kisebb zellergumó
  • 4 gerezd fokhagyma
  • 1 db vöröshagyma
  • 3 maréknyi frissen fejt (vagy fagyasztott) zöldborsó
  • 2 db krumpli
  • fél csokor petrezselyem
  • fél citrom leve
  • 2 szál zöldhagyma vagy 1 kisebb szál póré
  • 1 dl tejszín
  • 1 zöldségleves kocka (érdemes sómenteset választani a baba miatt)
  • bors
  • 2 babér levél
  • 3-4 csipet tárkony
  • olívaolaj
Ciabattához (/fő):
  • 1 ciabatta (vagy zsemle, kenyérszelet, stb.)
  • kis parmezán 
  • olívaolaj

Én most csontos csirkemellet használtam (ez volt a fagyasztóban), de készítettem a levest már farhát + csirkemell párosítással is. Tehát lefejtettem a húst a csontról, az egyik felét félretettem a holnapi ebédhez :)
A másik felét kis kockákra daraboltam, a csontos részt is megőriztem! A zöldségeket megtisztítottam, a vöröshagymát kis kockákra vágtam, a répát, fehérrépát hosszában többfelé, a gumósokat ketté.
Elővettem egy közepes lábast (kb 3-4 literes lehet), és pici olajon üvegesre pároltam a vöröshagymát, meglocsoltam kis vizzel, majd a feldarabolt csirkemellet adtam hozzá, sóztam, borsoztam, és fehéredésig pároltam.
Ezt követően felöntöttem vízzel (kb 1,5-2 liter), és beletettem a csontot is (ha farhát van, az itt mehet a levesbe). Nagyobb lángon felforraltam, ami kis habja keletkezett azt leszedegettem kanállal.
Ezt követően hozzáadtam a leveshez a zöldségeket (kivéve a zöldborsót), a babérlevelet és a tárkonyt, majd amikor újra felforrt, kis lángon, félig tető alatt elkezdtem összefőzni a hozzávalókat.
Közben kifejtettem a zöldborsót - ez melósabb, mint a fagyasztott verzió, viszont előnye, hogy lehet közben csipegetni a finom, zsenge, édes zöldborsóból :))) A borsót kb. 35 perc elteltével adtam hozzá, amikor már a többi zöldség szinte kész.
Kb. 15 -20 perc elteltével lehúztam a tűzről a lábast, kihalásztam Dávidnak néhány darabot a zöldségekből és 2-3 kocka husit is. Ezt összeturmixoltam 5-6 evőkanálnyi levessel (ha bőrős-zsíros húsból készül a leves (pl. comb, szárny), főleg az első néhány alkalommal érdemes inkább csak vízzel hígítani).

A 'felnőtt-leves' befejezéséhez kis tálkában összekevertem a tejszínt néhány evőkanálnyi levessel, majd visszaöntöttem az egészet a lábasba, jól megkevertem, forraltam rajta egyet, belefacsartam a fél citrom levét (vigyázva a magokkal), és már kész is! :)

A ciabattát megkentem kis olívával, rászórtam a parmezánt, és betoltam 5 percre szendvicssütőbe (a síma tűzhely sütője is megteszi).

A tálaláskor a felnőtt adagot megszórom picire vágott újhagymával, petrezselyemmel, és mellé szervírozom a még meleg ciabattát is.





2013. június 26., szerda

Sült édesburgonya fetával

Körülbelül 1 éve talán, hogy felfedeztem az édesburgonyát (más néven batátát), és első élményként annyira meglepően finom volt, hogy azóta is többször használtam fel, elsősorban köretként. Az édesburgonya a nevével ellentétben nem áll rokoni kapcsolatban az általunk ismert burgonyával, bár kinézetre valóban emlékeztet egy jól megtermett krumplira :). Én eddig a két fő fajtája közül csak a narancssárga belsejű verziójával találkoztam, ennek íze sütve meglepően édes, és az állaga puha, omlós - tehát babáknak is ideális választás. Az már csak hab a tortán, hogy rengeteg értékes ásványi anyagot tartalmaz (pl. vas, kálcium, magnézium, ...).
Ma az alábbi recept szerint állítottam össze ebédünket (immáron az édesburgonyára, mint főételre építve :)):

Hozzávalók:

  • 2 db kisebb édesburgonya
  • 1 fej lilahagyma
  • 3 gerezd fokhagyma
  • 2 db krumpli (ez opcionális, azért teszem hozzá, hogy kevéssé legyen édes az összhatás)
  • őrölt kömény
  • kakukkfű
  • himalájai só
  • 2 ek olívaolaj
  • 5 dkg feta

Elkészítése végtelenül egyszerű: először meghámoztam a batátát, a burgonyát, majd mindkettőt felkockáztam. A hagymát, fokhagyma gerezdeket megtisztítottam, majd a lilahagymát kettévágtam, felszeleteltem, a fokhagyma maradt egészben.
A zöldségeket egy jénai tálba halmoztam, megszórtam a köménnyel, sóval, pici kakukkfűvel, majd meglocsoltam olajjal. Az egészet néhányszor átforgattam, hogy mindent bevonjon a fűszer.
Sütni majd az ebédidő közeledtével kezdem, lefedett jénai tálban, 200 fokon, 45 percig. Ha elkészül, kis tányérra kiveszem Dávid adagját hűlni - babáknak lehet pürésíteni, vagy ahogy Dávid szereti, kis falatkákban a szájába adni. Az én részemet megszórom a feta sajttal.
Az édesburgonya, burgonya a babának már 7 hónapos kortól adható, fetával csak 1 éves kor után.

2013. június 25., kedd

Csirkemell darabok meggyszósszal

Végre lassan idén is itt a gyümölcsszezon!! Sajnos az eper és kismagvas társai még nem adhatóak Dávidnak, így ezeket most még nem próbálhattuk ki, de majd jövőre!
Viszont: kapható már finom hazai meggy, így gondoltam, vétek lenne kihagyni a meggyszószt - én ugyanis imádom :) Gondoltam, ropogósra pirított csirkemellel nagyon finom lesz, és kis módosítással Dávid is eheti.
Szóval tegnap elővettem a korábban lefagyasztott csirkemellet, ami mára a hűtőben szépen ki is olvadt. (Dávidnak külön, apró darabokban fagyasztottam le tanyasi csirkemellet).
A meggyszószt xilittel édesítettem - tudom, tudom cukrot, édességet ne adjunk a babának, mert elrontjuk az ízlését, viszont a xilit 'vigyáz' a baba fogára és a mama alakjára is, úgyhogy én úgy döntöttem, bátran alkalmazom, ha nagyon savanyú valamivel kerülök szembe. Ráadásul a lenti mennyiségtől nem lesz olyan édes (szerintem), amitől édesszájúvá válna a baba.

Hozzávalók meggyszószhoz:

  • Fél kg meggy
  • 2 ek rizsliszt
  • 2 ek xilit 
  • őrölt fahéj


Hozzávalók csirkéhez:

  • Fél csirkemell
  • 1 gerezd fokhagyma
  • Himalájai só
  • Bors
  • Olíva olaj


Elkészítés:
Csirkemellet apróra daraboltam, Dávid részét külön tányérra tettem, majd magamnak: sóztam, borsoztam és fokhagymanyomón átpasszírozva rátettem a fokhagymát is. Dávid husija csak pici sót és borsot kapott. Ezt követően a húst picit magára hagytam, hogy amíg a szósz elkészül, magába szívja az ízeket.

A meggyet megmostam, szárától megfosztottam, majd kimagoztam - hát ez volt a kevéssé vonzó része a mai főzés előkészítésének. Nincs magozóm, ennek ellenére gyorsan megvoltam a munkával, csak a pólóm nem úszta meg a piros pöttyöket.
Pici vízzel fedő alatt feltettem párolódni a meggyet (épp hogy ellepte a víz a gyümölcsöt), hozzáadtam még a pici fahéjat és a xilitet is. Kb. 5 perc főzés után a riszlisztet belekanalaztam egy csészébe, majd a lábasból a meggy levéből tettem hozzá annyit, hogy szépen el tudjam keverni, és az így kapott masszával sűrítettem a meggyszószt. Visszatéve a tűzre, megvártam még rottyan egyet, és már kész is vagyok az ebéd meggyes felével.

Az ebéd másik feléhez először kevés olajon néhány perc alatt megpirítottam a csirkét Dávidnak, majd kitettem egy kis tányérra. Ezt követte az én csirkeadagom: ugyanabban a serpenyőben pirosabbra pirítva azt is elkészítettem.
Dávidnak összeturmixoltam a csirkét a meggyel.

A 'felnőtt-módra' elkészített csirkemell kicsit soknak bizonyult, de nem baj, jó lesz nekünk (nem baba-) vacsira zöldsaláta mellé.

Magunkról

Kisfiam, Dávid nemrég múlt 9 hónapos, és anyatejen cseperedő baba révén csak 6 hónapos kora után kezdtem próbálkozni a hozzátáplálással. Nem nagyon jött be neki a dolog, inkább csak a gyümölcsöket eszegette, a zöldségre mindig csak fintorgott, és rázta a fejét. Teltek a hetek, Dávid csak azt a 4-5 fajta gyümölcsöt ette, én meg kitartóan ostromoltam mindenféle - elvileg más babáknak ízlő- natúr ízű főzelékkel, melyhez a recepteket az internetről, babás szakácskönyvekből vadásztam össze. A gyerek viszont nem ette, és már vagy 2 hónapja egy dekát sem hízott (hozzáteszem elég nagy baba, 8 hónaposan 9,5 kg volt). Első gyerekes anyuka révén már nagyon  kezdtem izgulni, hogy ebből bizony baj lesz :(
Három hete meguntam, hogy vagy fél-egy órát töltök a konyhában a babaétel előkészítésével, pépesítésével, sikertelen gyerekbetömésével, majd a mosogatással, pakolással ... Legjobban az fájt, hogy dobhattam ki az egészet a sok munka után, mert én sem ettem meg, mert nem volt semmi íze (a férjemről már nem is beszélve :)).

Szóval úgy döntöttem, főzök magamnak, és ha abból eszik Dávid, az szuper, ha meg nem, legalább én jól lakok. Igen ám, de azért egy 9 hónapos még sok mindent nem ehet, ráadásul pl. a tejtermékeket egyelőre biztos nem adom neki, mert azt gyanítom, attól lett picit ekcémás a bőre.
Tehát elkezdtem amit még soha korábban: előre egy héttel megtervezni, mit együnk, és úgy elkészíteni az ételeket, hogy ne csak baba-barátak legyenek, hanem a finom fűszerezés miatt mama (papa)-barátok is, és így végre lehessen finomat enni, együtt a babával.
Eddig úgy tűnik, bevált a dolog!! :) Dávid szépen nyitogatja a kis szájacskáját az így elkészített ételekre, és nekem sem kell duplán vagy hiába munkálkodnom a konyhában.
Ezen az oldalon elkezdem vezetni a mi kis receptárunkat, hogy ötlethiány esetén legyen mihez nyúlni.

Aszaltszilvás köleskása

Dávidnak alapból lassú az emésztése, és úgy tűnik, az elmúlt 2 hét húsadagjai kicsit megviselték :( Úgy döntöttem, ritkábban adok neki húsos ételt, illetve gyorsan adok neki egy kis szilvát, hogy helyre álljon a rend. Sajnos vagy nem, de nem kaptam a korábban bevált üveges verzióból, és sajnos még szezonja sincs a gyümölcsnek, így aszalt szilvából magam készítettem el az alábbi receptet. Mire odaadtam Dávidnak, már megoldódott a probléma, de ettől függetlenül szívesen ette, és most már odafigyelek, hogy rendszeresen kapjon hasonló 'hashajtókat' :)

Hozzávalók:
  • 5 dkg magozott aszalt szilva
  • fél pohárnyi köles
  • fél narancs frissen facsart leve
  • pici fahéj
Elkészítés:
Ásványvízbe beáztattam a kölest 20 percre. Amíg a köles ázott, aprítógépben összedaraboltam a szilvát, majd ráöntöttem a narancslevet, és hozzáadtam a fahéjat. Kicsit összekavartam, hogy egyen állagú legyen. 
20 perc elteltével még kb. 10-15 percig főztem a kölest, hogy szépen megpuhuljon, majd miután kicsit meghűlt, ezt is beleöntöttem az aprítógépbe, és 20 másodperc alatt összeturmixoltam az egészet.