Kisfiam, Dávid nemrég múlt 9 hónapos, és anyatejen cseperedő baba révén csak 6 hónapos kora után kezdtem próbálkozni a hozzátáplálással. Nem nagyon jött be neki a dolog, inkább csak a gyümölcsöket eszegette, a zöldségre mindig csak fintorgott, és rázta a fejét. Teltek a hetek, Dávid csak azt a 4-5 fajta gyümölcsöt ette, én meg kitartóan ostromoltam mindenféle - elvileg más babáknak ízlő- natúr ízű főzelékkel, melyhez a recepteket az internetről, babás szakácskönyvekből vadásztam össze. A gyerek viszont nem ette, és már vagy 2 hónapja egy dekát sem hízott (hozzáteszem elég nagy baba, 8 hónaposan 9,5 kg volt). Első gyerekes anyuka révén már nagyon kezdtem izgulni, hogy ebből bizony baj lesz :(
Három hete meguntam, hogy vagy fél-egy órát töltök a konyhában a babaétel előkészítésével, pépesítésével, sikertelen gyerekbetömésével, majd a mosogatással, pakolással ... Legjobban az fájt, hogy dobhattam ki az egészet a sok munka után, mert én sem ettem meg, mert nem volt semmi íze (a férjemről már nem is beszélve :)).
Szóval úgy döntöttem, főzök magamnak, és ha abból eszik Dávid, az szuper, ha meg nem, legalább én jól lakok. Igen ám, de azért egy 9 hónapos még sok mindent nem ehet, ráadásul pl. a tejtermékeket egyelőre biztos nem adom neki, mert azt gyanítom, attól lett picit ekcémás a bőre.
Tehát elkezdtem amit még soha korábban: előre egy héttel megtervezni, mit együnk, és úgy elkészíteni az ételeket, hogy ne csak baba-barátak legyenek, hanem a finom fűszerezés miatt mama (papa)-barátok is, és így végre lehessen finomat enni, együtt a babával.
Eddig úgy tűnik, bevált a dolog!! :) Dávid szépen nyitogatja a kis szájacskáját az így elkészített ételekre, és nekem sem kell duplán vagy hiába munkálkodnom a konyhában.
Ezen az oldalon elkezdem vezetni a mi kis receptárunkat, hogy ötlethiány esetén legyen mihez nyúlni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése